A világ és a hiábavalóságok!
Prédikátor 1,1-17
Érdekes ez a prédikátor könyve, hiszen hiábavaló dolgokról beszél, pontosabban azt állítja itt bölcs Salamon, hogy lényegében minden amit tesz az ember, hiábavalóság. A 9. verset emelném ki a számotokra, hiszen itt azt mondja az ige, hogy:"Ami volt ugyan az, ami ezután is lesz, és ami történt ugyanaz, ami ezután is történik, és semmi nincs új dolog a nap alatt".És ez, mint bizonyára ti is tapasztaljátok, valóban így is van!
Olyan jó végignéznem rajtatok, keresztyén fiatalokon, hogy itt ültök már lassan 1 hete és folyamatosan hallgatjátok az Isten igéje szerinti tanítást, tanácsadást, életre való felkészítést és az igazság az, hogy picit irigykedem is rátok, mert tinektek már ilyen fiatalon megadatott az, amire nekem több mint 30 évet kellett várnom. Ez pedig az Istennel való közösség és a keresztyén élet. Bár azt is tudom és elismerem, hogy Istenünk bölcs és előrelátó, hiszen ha nekem életem során nem kellett volna átmennem különböző megpróbáltatásokon, akkor nem tudnék itt állni, és nem tudnék arról beszélni nektek, hogy mi is az vagy mik is azok a dolgok, amiket ki kellene kerülnötök az életetek során.
Én 20 évvel ezelőtt úgy vágtam neki az életnek, hogy tele volt a fejem tervekkel, gondolatokkal,célokkal, amit kitűztem magamnak, hogy el szeretném és el is fogom érni ezeket. Gondolom ehhez hasonló dolgok már a ti fejetekben is megfordultak, és nincs is ezzel semmi baj, hiszen tervezni előre nem bűn, hanem kifejezetten ajánlott dolog. Tudjátok az a nagy különbség köztem és köztetek, hogy én Isten nélkül vágtam bele megvalósítani a terveimet hitetlenül, nektek viszont itt a lehetőség, hogy Istennel, az Ő igéjét figyelembe véve tervezzétek meg a jövőtöket. És hogy mit is tapasztaltam az életben? Szívesen megosztom veletek, ezt a nagyon fontos dolgot, mégpedig, hogy:
"Isten nélkül minden hiábavalóság". Most lehet sokan megnyugodnak közöttetek, hogy ti bizonnyal Istennel jártok, és ez valóban így is van, viszont ne felejtsük el, hogy ti egyenlőre még a szülők és a gyülekezet védelme-felügyelete alatt vagytok, tehát van egy visszatartó-visszahúzó erő, amely lényegében felügyel arra, hogy nehogy beleessetek a világ és ezáltal a sátán csapdájába.
Viszont el fog érkezni a számotokra is az az idő, amikor már minden felelősség a döntéseitekkel kapcsolatosan titeket fog terhelni, és ti is isszátok meg a levét, ha nem jól döntöttetek valamiben. És sajnos a rossz döntéseknek hosszú távú és komoly következményei is lehetnek, mint azt láttuk már számtalan bibliai példában.
Mint ti is tudjátok, nekünk Isten igéjének autoritása van, éppen ezért nézzük meg, hogy mit is tanácsol nekünk Isten igéje, a mindennapi élettel és életvitelünkkel kapcsolatosan . Mt 6, 25-34
1.Tehát ne aggódjunk-Ezt mondja Jézus...ez nagyon fontos, hogy keresztyénként ne éld úgy az életedet, mint a hitetlenek akik tele vannak folyamatos aggodalmaskodással. Látszani kell rajtad,és ezt bármelyik külső szemlélő észre kell, hogy vegye, hogy neked egy hatalmas Istened van, ezért nincs miért sem aggódnod, sem félned.
2. A második fontos dolog, hogy merjetek kérni Istentől(Mt.7, 7-8)
Nincs bölcsességem arra, hogyan tervezzem meg az életemet? Kérjek Istentől! Nincs erőm a megvalósítására? Kérjek Istentől! Nincs elég hitem, hogy ezt véghez is tudjam vinni? Kérjek Istentől! Hiszen a hívő ember nincs egyedül, mint a hitetlen ember a világban a saját gondjaival és bajaival, mert aki már a Krisztusé, annak ígéretei is vannak....amelyek neki szólnak.....Isten azt mondja gyere hozzám, mond el mi bánt,Én segítek....
3. Talán az egyik legfontosabb üzenete Istennek ebből az igeszakaszból a 33. versben található:" Mt.6,33
"Hanem keressétek először Istennek országát, és az Ő igazságát, és ezek mind megadatnak néktek."
Tudjátok bizonyára, hogy akinek Ura és Megváltója Krisztus, az a személy azonnal kap egy mennyei állampolgárságot. Tehát azonnal, ahogy megtértünk, kettős állampolgárok leszünk. Persze lehet ez első hallásra nem tűnik olyan nagy dolognak, mivel már sokan közülünk rendelkezünk kettős állampolgársággal, mert nem csak Ukrán állampolgárok vagyunk, hanem már Magyar állampolgárok is. De tudjátok, hogy mi az ami csodálatossá teszi a mennyei állampolgárságunkat? Biztosan hallottatok vagy tudtok róla,hogy minden országban van egy felső hatalmi szerv vagy maga az elnök,tehát az ország elnöke, aki vagy akik különleges helyzetekben megfoszthatnak bárkit az állampolgárságuktól. ...
A mi mennyei állampolgárságunk viszont örök, mert a legnagyobb és legfelsőbb méltóságtól kaptuk, magától Istentől! Viszont mikor letettük az állampolgársági eskünket, lényegében a bűnvallásunkkal esküt tettünk a bűn elleni harcra. Felvállaltuk ezáltal, hogy harcolni fogunk folyamatosan a bűnnel szemben.
Jézus azt mondja az igeversben, hogy keressük először Isten országát....Ezt hogy tudjuk a legkönnyebben megtenni? Engedelmességgel....
Igen, engedelmességgel Isten igéje iránt! Ez pedig abból áll, hogy betartjuk az Ő parancsolatait. Sokan úgy képzelik el a keresztyén életet, hogy reggel felkelek, aztán Biblia olvasás, imádkozás, heti 1x még bibliaóra és Úrnapján Istentisztelet! Aztán ez az egész ismétlődik újra és újra és újra...ez a fajta életvitel tudjátok hová vezet vagy vezethet? Fásultsághoz...Ezt honnét tudom? Láttam saját szemeimmel............ugyanis 2 vagy 3 évvel a megtérésem után tele voltam lelkesedéssel,(megjegyzem még most is tele vagyok) hogy itt lehetek ebben a keresztyén táborban, és hogy a testvérekkel közösen vagyunk, együtt eszünk, együtt imádkozunk, együtt dicsérjük az Urat és egymás hite által épülünk...egyszer megkérdeztem egy másik, tőlem idősebb testvért, hogy miért olyan szomorkás, mert én olyan szomorúnak láttam magamhoz képest....és tudjátok mit válaszolt erre?
István, neked könnyű lelkesnek lenni, mert még csak egy néhány éve vagy keresztyén....de majd xy év után meglátod, hogy megváltozik minden....Ez a beszéd ott azonnal szöget ütött a fejemben, hogy valóban ez lesz a vége a keresztyén életemnek nekem is, pontosabban kötelezően ilyenné kell, hogy váljak?.......Tehát újra csak felteszem a kérdést...reggel Bibliaolvasás, heti 1x bibliaóra és heti 1x Úrnapja Istentisztelet...ebből áll a keresztyén élet? HÁT NEM!!!
Ha te eddig így éltél, akkor sürgősen változtassál rajta, hiszen ezek csak külső dolgok, külső cselekedetek. Ha nincs folyamatos élő lelki kapcsolatod az Úrral, akkor te csak vallásos életet élsz! A világ szemében nem leszel másabb ember, mint a templomba járó, vallásos emberek többsége!
Tudod mikor fognak tégedet másnak látni?
Mikor más lesz az értékrended és más lesz az életstílusod, más dolgok lesznek neked fontosabbak mint a világnak. És ebben a másban, mikor Istennek próbálsz engedelmeskedni, fogsz kitűnni a többiektől, hogy Te valóban más vagy, Te komolyan veszed Isten igéjét, és nem csak olvasója vagy hallgatója vagy az igének, hanem a megtartója is!
Hiszen ha csak folyamatosan olyan célokat tüzűnk ki a szemünk elé, mint pld..jó munkahely, jó házasság, gyerekek, anyagiak, egzisztencia, akkor bölcs Salamon szerint hiábavalóságokat csinálunk. De ha úgy próbálsz jó munkahelyet keresni, hogy közben azt is figyelembe veszed, hogy:
1. Bármilyen jó fizetést is adjanak, az Úr napját meg tudd szentelni, tehát ne kelljen semmiképpen bemenned dolgozni...
2. hogy jó házasságot csakis az Úrban köthetel...
3.hogy a gyermekedet vagy gyermekeidet csakis Isten szerint neveled,vagy fogod nevelni,de közben minden tőled telhetőt megteszel azért, hogy hitre jussanak!
4.És hogy bár az anyagiak nagyon fontosak ebben a világban, de Te mégis igyekszel megfelelő egyensúlyt tartani az anyagiak megszerzése, és az Istennek való szolgálat között...Jussanak eszetekbe Jézus szavai Máté 6, 19-21-ből: "Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és ellopják;Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is..
Bölcs Salamon figyelmeztet minket a pénz szeretetével kapcsolatosan a Prédikátor 5,10-12-ben:
"Aki szereti a pénzt, nem telik be pénzel, és aki szereti a sokaságot, nem telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság.
Ha megszaporodik a jószág, megszaporodnak annak megemésztői is, mi haszna van ezért benne az urának, hanem hogy csak ránéz a szemeivel?
Édes az álom a munkásnak, akár sokat akár keveset egyék , a gazdagnak pedig bővölködése nem hagyja őt aludni."
Nagy baj van akkor, ha a fizetés, a lakhely, az emberek véleménye, az új kütyü vagy a hobbim – hirtelen elsőrendű dolgokká válnak. Mit tehetsz ellene? Azt, hogy újra és újra emlékezteted magad, kihez tartozol, és merre tartasz. E világ mulandó. A hobbid nem kísér el az örökkévalóságra. A lakásod vagy házad sosem lesz öröklakás, még ha így is nevezik. Minden, amivel e világon bírsz, elmúlik. Nem viheted át az örökkévalóságba, ez jusson eszedbe. Ott csak Isten tud jutalmat adni neked. Éppen ezért lehet, hogy itt szegény vagy, de ott Krisztus gazdagnak nevez. Itt kirekesztett, ott befogadott. Itt unalmas vagy intoleráns, ott pedig hűséges. Nézd magad és e világ mulandó dolgait Isten szemszögéből! Gondolkozz az igén, hogy kit nevez az ige boldognak!
Círusz, perzsa királyról jegyezték fel a történetet, hogy egyszer elfogott egy ellenséges herceget családjával együtt. Amikor maga elé hívatta, ezt kérdezte tőle. „- Mit adsz, ha szabadon engedlek?” „Vagyonom felét!” – jött a válasz. „És ha a gyermekeidet is szabadon engedem?” „Mindent, amim csak van!” „- És ha elengedem a feleségedet is?” „Ó, király, érte neked adom önmagam!”
Círuszt annyira meghatotta ez az odaadás, hogy elengedte a herceget. Később a herceg azt mondta a feleségének: „- Ugye milyen megnyerő ember volt ez a Círusz?” A felesége mélyen a szemébe nézett, és ezt válaszolta: „Nem is vettem észre. Nem tudtam levenni rólad a szemem, aki kész voltál önmagadat adni értem!”
Ugyanerre van szükségünk, kedves fiatalok, hogy lássuk a mi szerelmes Vőlegényünket, Jézus Krisztust, aki kész volt magát adni értünk. Ha őt látjuk, akkor könnyebben le tudjuk venni szemünket a világ által értékesnek ítélt dolgokról.
Sajnos mégis nagyon sok keresztyén úgy próbálja élni az életét a mindennapokban, hogy Isten nem az első helyen van az életében. Persze ott van az első három között, de mégsem legfelül! Ez pedig minden esetben problémát okoz, mert bűn!!!....
Személy szerint nem 1 olyan testvért ismerek, aki ha szóba kerül Krisztus, úgy áradozik róla, hogy szinte kifelé csattan, és ilyenkor én elszégyellem magamat, hogy én miért nem tudok így beszélni-áradozni Krisztusról mint ő?...
Sőt megszégyenítőleg többet beszél Krisztusról, mint én vagy más ember. Sokat evangelizál szóban és tettekben is, tehát nem sajnálja az idejét, pénzét feláldozni ezért. De sajnos komoly problémák vannak az életükben....
1. Nem veszik komolyan a gyülekezet fontosságát!
2. Nem járnak rendszeres alkalmakra!
3. Nem tanulmányozzák elég mélyen Isten igéjét, még a napi rendszeres igeolvasás, áhítat is nehezükre esik. Tehát bár rengeteg áldozatot hoznak Istenért...pld. más keresztyénekhez képest, de csak a saját fejük után szeretnek menni. Nincs bennük engedelmesség.......
Pedig a Szentírásban fehéren-feketén le van írva, hogy Isten előtt kedvesebb az engedelmesség, az áldozathozatalnál...1Sámuel , 15,22
Sámuel pedig monda: Vajjon kedvesebb-é az Úr előtt az égő- és véres áldozat, mint az Úr szava iránt való engedelmesség? Ímé, jobb az engedelmesség a véres áldozatnál és a szófogadás a kosok kövérénél!
Tehát engedelmesség és szófogadás...ez az, amit Isten elvár tőlünk, nem pedig az áldozathozatal! Sokan próbálnak úgy megállni a kísértésekkel szemben, hogy elszigetelődnek vagy elszigetelik magukat és családjukat a világtól, viszont ez sem helyes magatartás...
Úgy kell Krisztushoz hűek maradnunk, hogy közben nem szigetelődünk el a világtól! És úgy, hogy közben nem csak őrlángon kell tartanunk a keresztyénségünk fényét, hanem világítanunk kell a sötétségben. Ha engedünk a világ csábításának, és elkezdünk elvilágiasodni, az majd Isten és közénk ás szakadékot, és tőle szakít el.
Miért kell annyit beszélni a világ csábításáról? Azért, mert ezt a sima, alattomos támadást minden kor keresztyénei tapasztalják. Mindannyiunknak fel kell készülnie belőle. Ne maradjunk tehát meg az általánosságoknál, hanem kérdezzük meg: hogyan jelenik meg az életünkben a csábítás a világ által kínált dolgokra?
Mivel sokfélék vagyunk, a csábításaink, kísértéseink is eltérőek lehetnek. Azonban vannak jelek, amin lemérhetjük védtelen pontjainkat. Mutathatja ezt a beszédünk. Mi az, amiről a legszívesebben beszélsz másoknak? Vagy egyáltalán, miről beszélsz legtöbbet? A tanulásod, a munkád, az új telefonod vagy ruhád, a legújabb kütyüd… Ha képes vagy sokat beszélni valamiről, ám megnémulsz, ha arról kell beszélni, hogy mit tanultál az igéből a múlt héten, az mutatja, hogy valami nincs rendben a lelkeddel.
A támadható területeinket mutatják az tetteink, meghozott erőfeszítéseink is. Miért vagy kiért hoztál áldozatot az elmúlt hetekben? Milyen dologért tudtál korán felkelni vagy későn lefeküdni? Milyen célért szorítottál háttérbe más teendőket vagy embereket? Ha választás előtt álltál, mi mellett döntöttél? Ha látsz olyan területeket, amelyeket rendszeresen előtérbe helyeztél a lelkiek kárára (még ha kényszerből is), könnyen szíved kincseit mutathatják.
Árulkodóak félelmeink, aggodalmaink is. Milyen gondolatok nem hagytak aludni vagy kikapcsolódni? Melyek kísértek el az igeolvasásra és imádságra, és tették tönkre a csendességedet? Megijedsz-e, rettegsz-e valamitől? Milyen területeken vagy képtelen leállítani gondolataidat? Hol nem használt az imádság, és nem nyugtatott Isten szeretete és mindenhatósága? A megbénító, visszatérő félelmek szintén mutatják, hol talál hozzánk utat a sátán.
Végül pedig vizsgáljuk meg a vágyainkat. Gondolkozz el a következőn! Tegyük fel, hogy bármit megtehetsz. Sőt, nemcsak megtehetsz, hanem képes lennél arra is, hogy visszamenj az időbe, és elintézd, mintha az soha nem történt volna meg. Vagyis megszabadulhatsz tetted minden következményétől: személyes életedre, családodra, egészségedre, hírnevedre, az utolsó ítéletre vonatkozóan. Bármit megtehetnél következmények nélkül. Mi lenne az? Ha őszintén válaszolsz majd erre a kérdésre, valószínűleg nagy segítséget kapsz abban, hogy melyek szíved mély vágyai.
Fontos még az is, hogy harcold a mindennapi harcaidat! Krisztus a Bibliában figyelmeztet és emlékeztet arra, hogy ő győzelemre hívott el minket. A világ csábíthat és fenyegethet, de nem az övé az utolsó szó. Győznünk kell bűneink fölött. Konkrét tanácsként azt javasolnám, hogy vedd fel a napi személyes imalistádra a gyenge pontjaidat, amit feltárt Isten az igehirdetés során, vagy az igeolvasás alatt! Amitől félsz, amire vágysz, amivel elfoglalod magad. Kezeld ezeket különleges figyelemmel. Harcolj ellenük, még ha ez furcsává és lenézetté is tesz a világban. Lehet, hogy a világ szemében te vesztettél a keresztyénségeddel, de Krisztus azt mondja, hogy az ő iránta való hűséggel győzünk a pogányokon és a világon.
Ne felejtsd el a szeretetet! Tehát végül pedig ne felejtkezz el a szeretetről. Meg kell tanulni növekedni a szeretetben. Isten minket is emlékeztet, hogy a keresztyén élet nem az elzárkózás és eltávolodás útja. Hanem Krisztus arra szólít, hogy menjünk közel a gyülekezetben is azokhoz, akik talán furcsák, nehezebb esetek, netalán valamilyen bűn van az életükben. És közeledjünk a világban is azokhoz, akik mások, mint mi, hogy elvigyük Krisztus örömhírét számukra is.
Még egy kérdés bizonyára felmerül majd bennetek, hogy hol a határ, a világgal szemben?
Honnan tudhatjuk tehát, hogy nem esünk se az egyik, se a másik végletbe? Hogyan ne váljunk törvényeskedőkké, és hogyan tartsuk magunktól távol a világiasságot? Két gyakorlati segítség jut eszembe az ige alapján.
Az első a Szentírás. Mint láttuk Krisztus mindent lát, és mindent megítél. De Krisztus szava a Szentírásban a miénk is! Mi segíthet átvilágítani a szívünket, és világossá tenni szándékainkat? Mi mutathat rá a szabadosságra vagy a törvénykezésre? Isten szava.
Ennél a pontnál nem csak annyira gondolok, hogy olvasd rendszeresen a Bibliát. Ez magában nem feltétlen segít. Hanem arra, hogy keresztyén életedben az egyetlen tévedhetetlen támaszod a Biblia kell, hogy legyen. Merülj el a Szentírásban! Kutasd azt, ne elégedj meg azzal, amit eddig tanultál! Növekedj abban, hogy hónapról-hónapra jobban érted a nehezebb részeit vagy összefüggéseit. Tanuld meg verseit, hogy ott legyenek fejedben, és róluk gondolkodhass üres idődben. Ha egy konkrét problémával szembesülsz, legyen az bármilyen gyakorlati, vedd a fáradságot, hogy végiggondolod: mit mond a Szentírás erről a helyzetről? Ha tanácsot adsz testvérednek, ne csak a véleményedet mondd el, hanem próbáld a Biblia verseivel vagy összefüggéseivel alátámasztani! Tedd fel kérdéseidet a gyülekezetben, hogy közösen keressetek rá választ! Olvass jó keresztyén könyveket, amelyek által a Bibliát is jobban érted! Amennyire szívedben hordod Isten igéjét, annyira leszel képes elkülöníteni az igazságot a hamisságtól.
A második segítség pedig a keresztyén gyülekezet és a lelki vezetők.
Krisztus nem véletlenül rendelt pásztorokat és tanítókat. Azért bízta meg őket a gyülekezet felülvigyázásával, hogy segítsék Isten népét a helyes úton megmaradni. Hogy ne térjenek se jobbra, a szeretet nélküli ortodoxiára, se balra, a szabados világiasságba. És ugyanebben segít a gyülekezeti közösség is. Isten minket sokféle embereket gyűjtött egy helyre, hogy egymás hite által épülhessünk.
Hogyan maradhatsz a helyes úton? Ha engeded, hogy vezetőid, testvéreid tanácsoljanak. Ha meggondolod, megfontolod tanácsukat. Ha őszintén feltárod előttük dilemmáidat. Ha szoros kapcsolatot ápolsz testvéreiddel. Lehet, hogy ez a szoros kapcsolat néha fájdalmat okoz, mert nem abban erősítenek, amerre menni szeretnél.
Kívánom, hogy Krisztus képe, aki vár minket az örökkévalóság túloldalán, kísérjen és erősítsen minket, amíg ebben a világban élünk és harcolunk. Ámen.
Kozma István
Az előadás elhangzott 2015.08.07 Ifjúsági hitmélyítő tábor, Kuklya.