Hány út vezet Istenhez?

   Hány út vezet Istenhez?

Bizonyára egyetértetek velem, hogy olyan korban élünk, hogy szinte a Föld bármely tetszőleges helyére bármikor el tudunk utazni. Csak jegyet kell válltanunk , felülnünk egy vonatra, buszra vagy éppen egy repülőre, de akár hajóval is mehetünk, és így találkozhatunk olyan népekkel, kultúrákkal és vallásokkal, ami más mint a számunkra megszokott kereszténység. Ha a sokféle vallást nézzük, felmerülhet bennünk egy régi kérdés, hogy vajon üdvözülhet-e mindenki a saját hite szerint, vagy csak egy út vezet Istenhez, tehát csak egy igaz hit van, a többi pedig hamis hit. Sokfelé igen szenvedélyesen vitatkoznak erről.

Sokan úgy képzelik el a vallások és Isten közötti utat, hogy van egy hatalmas képzeletbeli hegy, és annak a tetején ott trónol a mindenható Isten, a hegyre pedig több úton is fel lehet menni. Ezek a különféle utak, a különböző vallásokat jelzik, a lényege, hogy mindegy melyik úton indultunk el, hiszen előbb vagy utóbb fel fogunk jutni a csúcsra.

De mi van akkor, ha menet közben kiderül, hogy rossz útra tértünk, vagy rossz úton járunk? Fontos hogy még időben megvizsgáljuk ezt a kérdést és intenzíven foglalkozzunk, vele mivel az örökkévalóságunk múlik rajta. Igen, valóban arról van szó, hogy ha meghalunk itt a földön, akkor utána hol fogjuk tölteni az örökkévalóságunkat

Viszont ha valóban igaz, hogy csak egy vallás az igaz, akkor mi a szerepe a többi vallásnak? Hogyan viszonyuljunk hozzájuk, megtapasztaltuk-e már mi magunk a szabadulást és az üdvösséget, vagy pedig még mi is keressük azt? Én azt mondom, hogy foglalkozzunk részletesen mindezekkel a kérdésekkel, azzal is, hogy mit is tanít a Biblia erről, és hogy ez mennyire nagyon eltér a többi vallás tanításáról.

A Teremtő előtt-akinek a létezéséről tudomásunk van, tehát tudjuk, hogy van Isten-az a nagy problémánk, hogy Őelőtte, az Isten előtt, mi bűnösök vagyunk. A bűneset óta az ember Istentől elszakadva él, és a lelkiismeretünk világosan jelzi ezt az állapotot.

Erről beszél a Rómabeliekhez írott levél  2 14-15:

„Mert mikor a pogányok akik nem ismerik a törvényt, természetes eszük szerint cselekszik azt amit a törvény követel, akkor ezek a törvénynélküliek önmaguknak szabnak törvényt. Ezzel azt bizonyítják

, hogy a törvény cselekedete be van írva a szívükbe. Erről lelkiismeretük és egymást vádló vagy éppen védő gondolataik tanúskodnak majd”

 A lelkiismeretet Isten nemcsak a keresztyéneknek, hanem a pogányoknak is olyan jelzőkészülékül adta, amely mutatja, hogy van jó és rossz. A teremtési rendben Isten az Istenképűség ezen részével nemesített meg bennünket. Sok más mellett Isten ezzel is megkülönböztetett minket az állattól, amely képtelen cselekedeteinek erkölcsi megítélésére. Az ember azonban tudja, hogy cselekedeteiért egyszer majd felelnie kell. Mindnyájan tudjuk ott legbelül, hogy ha rosszat cselekszünk, és ez kiderül, akkor felelni fogunk érte..igaz?

A hibás magatartás, amelyet a Biblia Bűnnek nevez, ránk terhelődik és mutatja a szakadékot amely Isten és ember között van. Az ember minden korszakban felismerte, hogy ez az alapvető probléma és ezért feltaláló szelleme nekilátott, hogy:

1. Rendbe jöjjön Istennel.
2.  Megnyugtassa lelkiismeretét.

Azért, hogy célját megvalósítsa az ember sok kísérletet tett, és sokféle Istenképet gondolt ki magának. Ezek lecsapódását látjuk az ezer féle vallásban. Ezek közül csak néhányat említek:

1. Politeizmus-sok istenhit
2.  Monoteizmus-egy istenhit.
3. Panteizmus-mindenben az isten van, tehát a világ a természet egy és ugyan az.
4. Deizmus-tehát van isten aki megteremtette a világot, úgymond mozgásba hozta, de azóta magunkra hagyott minket.
5. Ateizmus-aki nem hisz Istenben,igen ez is vallás pld a kommunisták mind ateisták voltak, az egyik marxista-kommunista egyszer így nyilatkozott: „Ha mégis van Isten,akkor be vagyunk csapva.”
6.  Fetisizmus- élettelen tárgyak tisztelete, amiknek varázserőt tulajdonítanak. Ide sorolható a modern embernek a talizmánokba, amulettekbe vetett hite is.

Minden embernek szüksége van egy magyarázatra arról a világról, amelyben él, és szüksége van normákra, amelyekhez igazodhat. Ezen alapszik a vallás. Viszont van a vallásnak egy Biblia szempontja, tehát a biblia alapján vallásnak nevezzük:

-A népek minden Istenről alkotott elképzeléseit, valamint..

-minden gondolati rendszert, amelynek megkérdőjelezhetetlen hittételei és cselekvési normái vannak, amelyek tudatosan vagy öntudatlanul is a Bibliában megnevezett Teremtő Isten helyébe lépnek.        Nem tudom tudjátok-e , de a Biblia Istenébe és a Jézus Krisztusba vetett hit nem tartozik a „vallás” című rovatba. A Jézus Krisztusról szóló evangéliumot tehát nem szabad összetéveszteni semmilyen vallással. Bár megjegyezném, hogy a keresztyénség, története során igencsak vallásként lépett fel. Így Luther 95 tétele felhívás volt az egyház már-már vallássá merevedett negatív gyakorlástól való elfordulására és az evangéliumhoz való  odafordulásra.

Nem ismerünk olyan kultúrát vagy civilizációt, amelyben ne találnánk meg a vallás valamilyen formáját. Viszont inkább a Bibliát nézzük meg elsősorban, hogy mit is mond erről.

A Biblia szerint minden ember három olyan alapvető információval rendelkezik, melyeket teremtettségénél fogva kapott. Tehát Isten belénk ültette ezeket a dolgokat, és születésünktől kezdve, mihelyt elkezdünk gondolkodni, tudni fogjuk:

1. A teremtett világ alkotásaiból következtetünk az azok létrejöttéhez szükséges Teremtőre. Róma 1,19-21

 (Mert ami az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik

Mert ami Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.

Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett.)

2.Lelkiismeretünk tanúskodik arról,hogy Isten előtt bűnösök vagyunk (Róma 2,14-15)

Mert mikor a pogányok, akiknek törvényök nincsen, természettől a törvény dolgait cselekszik, akkor ők, törvényök nem lévén, önmagoknak törvényök:

Mint akik megmutatják, hogy a törvény cselekedete be van írva az ő szívökbe, egyetemben bizonyságot tévén arról az ő lelkiismeretök és gondolataik, amelyek egymást kölcsönösen vádolják vagy mentegetik.)

3.Valamennyiünkben megvan az örökkévalóság sejtése, mert Isten ezt a szívünkbe plántálta.

(Préd 3,11)   Mindent szépen csinált az ő idejében, e világot is adta az emberek elméjébe, csakhogy úgy, hogy az ember meg nem foghatja mindazt a dolgot, amit az Isten cselekszik kezdettől fogva mindvégig.

Ez az általános tudás igencsak felizgatta az ember találékonyságát és saját kitalált vallások ezernyi formájához vezetett. Szerintetek ki volt az első ember, aki Istent a saját elképzelése szerint akarta tisztelni?

KÁIN

Testvére Ábel, Isten akarata szerint cselekedett és kedves volt áldozata.

Őt a Szentírás Istennek kedves hit példájaként említi a Zsid 11,4-ben:” Hit által vitt Ábel becsesebb áldozatot Istennek, mint Kain, ami által bizonyságot nyert afelől, hogy igaz, bizonyságot tevén az ő ajándékairól Isten, és az által még holta után is beszél.

Noha Káin is a Biblia Istenének áldozott, de azért nem tetszett Istennek, mert nem volt Kain-ban hit. Tehát ebből is láthatjuk, hogy Kain inkább vallásos volt, Ábel pedig hitt Istennek és engedelmeskedett.

Ebből az következik, hogy a vallásnak és a hagyománynak van ugyan erkölcsi megőrző ereje,de megmentő ereje nincs.

Ide sorolható pld. A japánoknál a buddhista és sionista vallás, az indiainál a hinduista, a muzulmánoknál az iszlám, és az úgynevezett keresztyén nyugatnak pedig keresztyén vallási hagyományuk van. Sajnos ez azt jelenti, hogy van keresztényvallás is, tehát amely szintén bizonyos rituálékat és mechanizmusokat fejlesztett ki, hogy a lelkiismeretet elkábítsa.

Tehát bármennyire is hűen járunk templomba, vagy adakozunk, vagy szegénységben élünk…Krisztus nélkül elvesztünk. Nem használ sem a gyónás, szentek tisztelete, Mária kultusz, Búcsújárás stb… Isten előtt ez nem több mint egy kegye máz a szív mélyreható megváltozása nélkül.

Viszont meg van a helyes út is Istenhez, ez pedig az evangélium, a jó hír, Krisztus üdvüzenete a Jézus Krisztusról szóló örömhír. Az emberi elme által kitalált utak tévelygésbe és a pokolba vezetnek, Isten útja pedig az Atyai házba. Isten szeret minket és az Ő terve szerint akar megmenteni bennünket.Sokan felteszik magukban a kérdést, hogy nekem miért is van szükségem Istenre, vagy akár a Megváltóra, hiszen én úgy alapjában véve jó vagyok, nem vagyok olyan, mint a szomszéd, sőt ha a másik embert nézem attól meg még jobb vagyok…..

A válaszhoz vissza kell mennünk a kezdetekhez az Éden kertjébe. Itt ugyanis egy mélyreható és egyben félelmetes dolog történt, az ember ugyanis visszaélt a néki adott szabadsággal és besétált az ördög csapdájába, aki azt mondta,hogy :”olyanok lesztek mint Isten.”  1Móz 3,5 Az ember bűnbe esett, elvesztette az Istennel való közösséget éppúgy,mint a Teremtőtől kapott jellemvonásait. Az ember a mai helyzetének leírását, mint Isten rólunk alkotott diagnózisát megtaláljuk a Biblia számos helyén. A romlottságunkat az ige fényében láthatjuk ezáltal..

1 Móz 8,21” És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért, mert az ember szívének gondolatja gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem.

1 Kir 8,46 „Ha te ellened vétkezéndenek, – mert nincsen ember, aki ne vétkeznék – és megharagudván reájok, ellenség kezébe adándod, és fogva elviéndik őket azok, akiktől megfogattak, az ellenségnek földére, messze vagy közel;”

Ezsdrás9,6 „És mondék: Én Istenem, szégyenlem és átallom felemelni, én Istenem, az én orcámat te hozzád, mert a mi álnokságaink felülhaladtak fejünk fölött és a mi vétkeink mind az égig nevekedtek!

Jób 14,4 „Ki adhat tisztát a tisztátalanból? Senki”

Zsolt 14,3 „Mindnyájan elhajlottak; egyetemben elromlottak, nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy sem.”

Prédikátor 7,20 „Mert nincs egy igaz ember is a földön, aki jót cselekednék és nem vétkeznék.”

Ézsaiás 1,5-6 „Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen.

Tetőtől talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény, amelyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak.

Ézsaiás 64,5 „És mi mindnyájan olyanok voltunk, mint a tisztátalan, és mint megfertéztetett ruha minden mi igazságaink, és elhervadánk, mint a falomb mindnyájan, és álnokságaink, mint a szél, hordának el bennünket!”

Máté 15,19 „Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.

Róma 3,23 „Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.”

1János 1,8 „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincsen mi bennünk.”

És még sorolhatnám…

A bűneset óta az ember bukott állapotban van, és lényénél fogva hajlamos arra, hogy Isten és embertársai ellen vétkezzék. A bűnnek az lett a következménye, hogy három féle halál sújtja az egész emberiséget:

1.A szellemi halál.

A bűneset következménye azonnali volt, és annak hatása mindenkire vonatkozik. Ez az Istennel való közösség megszűnését jelenti. Róma 5,12 „Annakokáért, miképpen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek”

2.Testi halál.

Ez a bűneset második kihatása (1Móz 3,19) A test biológiai funkcióinak megszűnésekor következik be, és a testi halál a szellemi halál következménye. Viszont az ember egzisztenciája nem szűnik meg(Luk 16,19-31) de megszakad a kapcsolata mindennel, ami földi, mert semmi részük sincs többé semmiben, sem ami a nap alatt történik.

3.Az örök halál.

A materialisták azt vallják, hogy a halállal mindennek vége, viszont ez a kijelentés a Biblia fényében hazugság!!!  A zsidókhoz írt levél leírja az átmenetet a testi halálból az ítéletre (zsid. 9,27  10.31)  Ha a meg nem váltott ember ezt megtapasztalja, akkor meg kell tapasztalnia hogy félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni. Sok ateista nem is olyan nagyon biztos a dolgában-hitében hiszen 50% esély van rá még az Ő szemükben is,hogy a halállal még nincs vége mindennek…sőt! Éppen ezért egy híres ateista egyszer így nyilatkozott: „Ha mégis van Isten, akkor be vagyunk csapva”

De térjünk vissza újra a képzeletbeli hegycsúcshoz, melynek csúcsán Isten lakik, az emberek pedig a hegy lábánál élnek. Sok úton próbálkoznak eljutni Istenhez,pld. a buddhizmuson, hinduizmuson vagy az iszlámon keresztül. Ha megfigyeljük őket és a próbálkozásaikat emberi szemmel és jóakaratú toleranciával-hiszen ez manapság divat,hogy mindenki felé toleránsnak kell lennünk, ha valaki lop, szegény, hiszen nem volt valószínűleg mit ennie, ha meleg, akkor szintén sajnáljuk, mert nem tehet róla,genetikailag örökölte..igaz? Ha narkós vagy alkoholista valaki, akkor pedig valószínűleg családi okok tetté ilyenné..még véletlenül sem az Ő hibája..nem mondjuk ki, hogy tolvaj, parázna, lusta ingyenélő….Tehát ennyire toleránsak vagyunk, így nyugodtan mondhatjuk, hogy mivel Isten egy szerető Isten, tehát maga a szeretet, nincs jelentősége annak, hogy melyik úton próbálja meg valaki a csúcsra való feljutást. Egyszer majd a hegy csúcsán találkoznak mindannyian úgy is. Igaz ez a kép?

Ezzel kapcsolatosan elmondok egy rövidke történetet….

Egyszer egy férfi, miközben az úton haladt, valamiért letért róla és beleesett egy mély kútba, egy gödörbe, aminek az alján nem volt egy csepp víz sem. Tehát száraz volt a gödör, nem kellett attól féljen, hogy belefúl a vízbe viszont olyan mélyen volt, hogy egyedül nem tudott kimászni, bármennyire is próbálkozott volna. Ráadásul, hogy még próbálkozni sem nagyon tudjon a gödör alján ott volt egy vipera vagy kobra, tehát egy mérges kígyó is ami mint tudjuk a mozgásra igen érzékeny, és azonnal harap, ha mozgást észlel. A mérge pedig köztudottan halálos. A szegény férfi nem tehetett mást, csupán elkezdett kiáltozni és retteg attól, hogy a kígyó bármelyik pillanatban megmarhatja Őt. Tehát kétszeresen reménytelen a helyzete ott a kútban.

És hát mi történik, arra jár egy hindu. Betekint, a kútba látja a szegény embert és azt mondja, hogy barátom, te azt hiszed, hogy bajban vagy azt hiszed, hogy problémád van mivel itt vagy a kútban, de valójában ez csak egy illúzió. Nem egy valós helyzet,nincs is verem, nincs is kút nincs is kígyó, fel kell ébredned, ez az egész világ körülötted egy illúzió..semmi több és veled semmi gond nincs, minden ok, csak térj már magadhoz,és ezzel a hindu tovább megy.

Másodsorban felbukkan egy iszlámhoz tartozó zarándok, aki meglátja ezt az embert a kútban, bedob neki egy kötelet, elkezdi húzni kifele ezt az embert,de fél úton azt kiáltsa neki, hogy mond utánam hogy Allah az egyedüli Isten és Mohamed az Ő prófétája. Mivel az ember hezitál és nem mondja utána azonnal így elengedi a kötelet és visszaesik a kútba.

Harmadszor felbukkan egy buddhista szerzetes és betekintve a kútba azt mondja, hogy tudod barátom mi a gond veled? Az a probléma veled, hogy látom hogy egy kívánság gyötör téged, nevezetesen az a kívánság, hogy minden áron ki szeretnél jönni ebből a kútból..ez a probléma,meg kell értened, hogy ezek a kívánságok ezek a vágyak teszik tönkre az embert, ezeket kell kiiktatnod az életből és akkor leszel boldog, kiegyensúlyozott. Ezzel a buddhista szerzetes is továbbmegy.

Jön egy  negyedik utazó vagy vándor aki felbukkan a kút az akna környékén és Ő nem más mint maga Krisztus. Benéz a kútba meglátja ezt az embert és mit tesz Krisztus?Azonnal beugrik az ember mellé, a kígyó és az emberünk közzé. A kígyó, felriadva a zajtól, megmarja azonnal Krisztust az egész adag mérgét Krisztusba nyomja, de Krisztusnak még van annyi ereje, hogy ezt az embert a kútból kiemelje és kitegye a föld felszínére és aztán Krisztus meghal............................................................................................................

És ebben különbözik a Krisztus magatartása a többieknek a magatartásától. Ez az illusztráció ha figyeltetek arról szól, hogy az ember reménytelen helyzetben van, és az ember nem tudja önerőből Isten megtalálni,felfedezni,megérteni és nem tud üdvözülni, hiszen nem tudja a helyes utat.

Tehát igaz ez a kép, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy mivel Isten egy szerető Isten, tehát maga a szeretet, nincs jelentősége annak, hogy melyik úton próbálja meg valaki a csúcsra való feljutást? NEM!!!

Hiszen Isten azt mondja hogy nincsember aki ezt a hegyet a maga erejéből megmászhatná, akármelyik úton is indul el. Mivel azt mondja a 1 Timóteusi levél 6,16, hogy „Isten a megközelíthetetlen világosságban lakik”

Ezért Isten maga kerekedett fel,és Jézus Krisztusban leszállt hozzánk a hegy lábához. Találóan mondja róla a Lukács 1, 78-79:” A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból,

Hogy megjelenjék azoknak, akik a sötétségben és a halálnak árnyékában ülnek; hogy igazgassa a mi lábainkat a békességnek útjára!

Ha volna olyan vallás, amely megmenthetne minket, akkor ezt Isten megmondta volna nekünk. Erről azonban nem olvasunk a Bibliában. Ezzel szemben a Biblia a különböző vallások kultikus cselekményeit és a tárgyak imádását bálványimádásnak és varázslásnak nevezi. Isten azonban nem adja dicsőségét egyetlen bálványnak sem (Ézsaiás 42.8Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.) ezért a bálványimádást elítéli. (3Móz 26,1:” Ne csináljatok magatoknak bálványokat, se faragott képet, se oszlopot ne emeljetek magatoknak, se kőszobrokat ne állítsatok fel a ti földeteken, hogy meghajoljatok előtte, mert én vagyok az Úr, a ti Istenetek.)

Valamennyi vallás tehát csupán csillogó délibáb az elveszett emberiség pusztaságában. Hiszen ha valaki szomjas, attól még szomjan hal, hogy elképzel egy forrást amiből inni fog, ugye? Ugyan így pusztulásba vezet az emberekkel és vallásokkal szembeni tolerancia,mikor azt mondjuk a másik embernek, hogy nem baj az ha nem a Biblia Istenét imádod, hiszen úgy is egy Isten van,csak mindenki másképpen hiszi.

A Példabeszédek könyve 14,12 ezt mondja erről: „Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.”

Jézus pedig ezt mondja a János 14,6-ban:” Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis én általam.”

Értitek a lényeget? Tehát hiába is próbálkozunk különböző vallásokkal, Krisztus nélkül sehol nem vagyunk. Isten a Bibliában közölte velünk, hogy Ő az igazság Istene, aki gyűlöli a bűnt, és a bűn ítéleteként az örök halált szabta ki. Ugyanakkor Ő a szeretet (1 Ján 4,16) a jóság (Jer sir3,22) és irgalmasság (Ef 2,4) Istene is, aki nem akarja, hogy az ember örökre elvesszen. Így üdvözítő szándékát többszörösen is a tudomásunkra hozta.

Hós 13,14 :” Megváltom őket a Seol hatalmából! Megmentem őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed oh halál?! Hol van a te romlásod oh Seol?! Megbánás elrejtetett én előlem.”

Ezékiel 18,23:” Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen?”

1Tim 2,4:” Aki azt akarja, hogy minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson.”

Lukács 19,10:” Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.”

Ezek Isten világos és egyértelmű szándéknyilatkozatai. Mivel a poklot, halált és ördögöt semmiféle emberi eszközzel legyőzni nem lehet, Isten ezt maga tette meg, a bűneink ítélete a golgotai kereszten végbement. Isten fia Krisztus, maga hidalta át a szakadékot Isten és embere között. Ezt senki más nem tehette meg, Ő volt bűntelen csak, és csak ez az áldozat felelt meg Isten igazságosságának. A bűn adósságát nem lehet kiegyenlíteni sem ezüsttel, sem arannyal, sem emberi cselekedetekkel, mert a fizetendő ár mérhetetlenül drága volt:

Jézus Krisztus Vére!

Ha lehetséges lett volna enélkül, Isten bizonyára így cselekedett volna és nem áldozza fel szeretett fiát, ha olcsóbb megoldás is kínálkozott volna. Ebből tudhatjuk, hogy nincs olyan vallás amely helyettesíteni tudná azt, amit Isten cselekedett Jézus halála és feltámadása álltal.

Isten mindent megtett ami az üdvösségünkhöz szükséges. A győzelmet az Úr Jézus kivívta, hiszen teljes diadalt szerzett a halál fölött.

1 Kor 15,55 Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad?

Kozma István