Könyvek könyve
Nem más könyvről beszélünk, mint a Bibliáról. A Biblia az, ami minden könyv felett való, hirdeti Isten létezését, de e figyelemreméltó könyvnek már a létezése is csak isteni ihlettel magyarázható. Sok vallás állítja, hogy az ő szent könyvük isten szava, de csak a Biblia az a könyv, amelyik ezt az állítást bizonyítja is.
A Biblia megdöbbentő egysége. Bár több mint 40, 19 különböző kultúrkörből származó személy írta 1600 éven keresztül. Ezek a szerzők a legkülönbözőbb származásúak, például Józsué (hadvezér), Dániel (miniszterelnök), Péter (halász) és Nehémiás (pohárnok). Az egyes könyvek szerzői különböző helyeken írtak, például a pusztában (Mózes), börtönben (Pál), száműzetésben Patmosz szigetén (János). A biblia szövegét három különböző kontinensen (Afrika, Ázsia, Európa) és három különböző nyelven írták (héber, arám és görög), az elejétől a végéig zárt és egységes kinyilatkoztatás. Valóban a Biblia első és utolsó könyve-vagyis Mózes első könyve és a Jelenések könyve-tökéletes összhangban vannak.
A Biblia meglepő fennmaradása. Minden politikai és vallási üldöztetés ellenére a Biblia fennmaradt. Kr.után 303-ban Diocletianus római császár kibocsátott egy rendeletet, a Biblia megsemmisítésére, úgy vélte, hogy sikerült elpusztítani a Bibliát. Már 25 évvel később az új császár Constantinus elrendelte 50 Biblia elkészítését. Ma a Biblia több nyelven olvasható, mint bármely más könyv. Sokan megkérdőjelezik, hogy a Bibliában található Újszövetség, nem eredeti fordításban jutott el hozzánk, hiszen a történelem során akár buzgó szerzetesek megváltoztatták az eredeti szöveget. Az Újszövetséget eredetileg görögül írták. Körülbelül 5500 olyan másolat létezik, amely részben vagy egészben tartalmazza az Újszövetséget. Bár az eredeti példányok nem álnak rendelkezésünkre, nagyon korai példányok maradtak fent. Az Újszövetséget körülbelül Kr.u. 50 és Kr.u. 90 között írták. A legkorábbi kézirattöredékek Kr.u. 120-ból származik.
A Biblia tudományos pontossága. Itt egy néhány példát említek: A Biblia azt állítja, hogy a föld gömbölyű (Ézsaiás 40,22),kb.2300 évvel korábban, mint a tudósok ezt megállapították, hogy a föld látható támaszték nélkül lebeg az űrben (Jób 26,7), hogy a csillagok megszámlálhatatlanok (1Mózes 15,5), hogy az élőlények mindig csak saját fajukat produkálják. A Biblia leírja a víz körforgását és a tengeráramlatokat, valamint ismeretet közöl az egészséggel, a higiéniával, a táplálkozással, a pszichológiával és sok más dologgal kapcsolatban, amelyek tudományos jelentőségűek. Hát nem csodálatos könyv?
A Biblia régészeti bizonyítékai. A régészet az elmúlt száz évben igazolta a Bibliában található történelmi adatok egy részét. A Biblia például említést tesz két városról, Szodomáról, és Gomoráról, melyeket hosszú ideig a mítoszok közé soroltak. Nemrégiben viszont a Tell Mardikh (ma Ebla) környéki ásatások 15 000 táblát hoztak felszínre. Néhányat közülük lefordítottak, és ezek említést tesznek Szodomáról és Gomoráról. Más régészeti leletek is bizonyítják, hogy a hettiták nem csak léteztek, de hatalmas birodalmuk is volt, Szargón király is uralkodott, az Apostolok cselekedeteinek történelmi részletei is bizonyíthatóak pontosan. Elmondhatjuk, hogy eddig a régészeti felfedezések nemhogy cáfolták volna, hanem mindig igazolták a bibliai följegyzések történelmi adatait. Másként fogalmazva azt is mondhatnánk, hogy amennyiben a Szentírás szerzői pontosan számolnak be a végbement eseményekről, úgy ebből az következik, hogy nem utasíthatók el akkor sem, ha esetleg rendkívüli dolgokat említenek meg.
A bibliai prófécia megbízhatósága. A Biblia tájékoztat minket arról, hogy az események pontos előrejelzése Isten különleges képessége. Isten ezt mondja Ézsaiás 48,3-5-ben:
„ A korábbiakat már kijelentettem, az én számból jöttek ki, én hirdettem azokat, hirtelen véghezvittem, bekövetkeztek. Tudom, hogy makacs vagy, vasból vannak nyakadban az inak, a homlokod pedig érc, ezért jelentettem ki neked már régen, hogy nem mondhasd: Bálványom tette ezt, bálványszobrom parancsára történt.” Más vallások könyveiben hiába keresünk akár egyetlen sor megbízható próféciát. A Biblia ellenbe sok részletes és pontos előrejelzést tartalmaz. McDowell (Bizonyíték, amely ítéletet kíván) című könyvében 61 olyan próféciát dokumentál, amelyek Jézus Krisztusban teljesültek be. Egyértelműen hangsúlyozza, hogy ezek a próféciák nem utólagos kijelentések, hanem valóban prófétai előrejelzések. Aki nem veszi figyelembe ezeket a tényeket, tagadja annak bizonyítékát, hogy lennie kell egy Istennek, aki a próféciákat ihlette.
A Biblia üzenete megváltoztatja az életünket. San Franciscóban egyszer egy ember kihívta Harry Ironside-ot, a híres prédikátort, hogy folytassanak nyilvános vitát az „agnoszticizmus kontra keresztyénség” témáról (Az agnoszticizmus a hitetlenség egy másik formája, tagadja Isten igéjének igazságát, megállapítván, hogy nem tudhatjuk, létezik-e Isten. A gyakorlatban alig különbözik az ateizmustól). Ironside beleegyezett, de csak azzal a feltétellel, ha az agnosztikus először igazolja, hogy az agnoszticizmus hatásai kellően pozitívak, és így jogosan védhető. Ironside felszólította az agnosztikust, hogy mutasson fel egyetlen embert, aki már volt a „gödörben”(mint alkoholista,bűnöző vagy hasonló), és akinek sikerült rendbe tenniük tönkrement életét az által, hogy elfogadta az agnoszticizmus filozófiáját. Maga Ironside vállalta, hogy a tervezett vitára magával hoz 100 olyan személyt, akik csodálatos módon megmenekültek, miután elfogadták az Evangéliumot, amelyet az agnosztikus kigúnyolt. A szkeptikus kihívó erre meghátrált. A Biblia nagyon is képes arra, hogy helyrehozzon egy elrontott életet, amelyet tönkretett a bűn, mivel a bűn elválaszt minket a szent Teremtőtől. És még egy utolsó gondolatsor, hogy kinek is kell olvasni a bibliát: A fiatalnak-életet tanulni, az öregnek- tudni meghalni, a tudatlannak-bölcsességért, a bölcsnek alázatért, a szegénynek-megelégedésért, a gazdagnak-könyörületességért, a szomorúnak-vigasztalásért, a vidámnak-hálaadásért, a tanácstalannak-tanácsért, az erőtlennek-erőért, az erősnek-parancsért, a gőgösnek-figyelmeztetésért, a gondterheltnek-békességért, a megfáradtnak-megnyugvásért, a megalázottnak-felemelkedésért, a bűnösnek-üdvösségért, a kételkedőnek-bizonyságért, a keresztyénnek-vezetésért.
Kozma István.(a cikk megírásához a Válaszok a keresztyén hitet vizsgáló nehéz kérdésekre-José McDowell-Don Stewart, és a Kérdések a kezdetekhez- Ken Ham-Jonathan Sarfati-Carl Wieland könyveit használtam segítségül többek között.)
