Szent Lélek vagy Szent Szellem?

Szent Lélek vagy Szent Szellem?

„Formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké. (1Móz. 2:7)

                Bizonyos keresztyén könyvek olvasásakor feltűnhet az olvasónak, hogy az adott könyvben a Szent Lélek szó helyett Szent Szellemet használnak. Vagy az emberi lélek helyett az emberi szellem kifejezéseket találjuk. Ilyenkor a figyelmes olvasóban felmerül a kérdés: most akkor Szent Lélek vagy Szent Szellem? Miért tesznek különbséget e két név között, miért használnak egyes keresztyének a Lélek szó helyett Szellem szót?

                Nos, az egyik keresztyén könyv belső oldalán a kiadó megjegyzése címszó alatt a következőket olvashatjuk: „A harmadik isteni Személyt Szent Szellemnek írtuk, szemben az eddig megszokott Szent Lélekkel. Isten ugyanis szellem (pneuma). A Biblia a Szellem szóval jelöli az ember por testébe Istentől belélehelt isteni alkotórészt. Isten, mint Szellem az ember szellemén át tud elsősorban kapcsolatba lépni velünk, és kevésbé a lélek (pszüché) által, amely az ember énjének, öntudatának (akarat, értele, érzés) a székhelye.[1] Más szavakkal azt állítják ezek a keresztyének, hogy a Lélek az öntudatot, a Szellem a halhatatlan részt jelenti. Ezért nevezik a Lelket is Szellemnek. Ehhez még hozzá szokták tenni a testet is. Összefoglalva ezek a keresztyének úgy gondolják, hogy az ember három részből áll: test, lélek, szellem. Ezt a felfogást a teológia idegen szóval trichotomizmusnak nevezi. Mit jelent a trichotomizmus kifejezés? Két görög szóból tevődik össze az egyik a „tricho” szó, ami azt jelenti, hogy három részbe. A másik szó a „temmein” , ami azt jelenti, hogy vágni. Ebből adódik a trichotomizmus kifejezés.

                Az embernek három részre való osztása nem a Szentírás alapján jött létre. Bizonyos ókori filozófusok tanították az ember hármas felosztását (pl. Aristotelész). A pogány filozófiából került be a keresztyén körökbe ez az elmélet, éspedig úgy, hogy a keresztyének összeházasították a Biblia tanításait a filozófiával. Sajnos az ilyen házasságból nagyon torz gyermekek (tévtanítások) születnek. Origenész, aki trichotomista volt például azt mondta, hogy a Bibliát, Isten Igéjét is háromféleképpen kell értelmezni. Azt tanította, hogy minden igeversnek van egy testi értelme, van egy szimbolikus, vagy lelki és egy szellemi értelme is.  Más trichotomisták meg azt tanították, hogy az embernél a test lélek szellem felosztás a Szentháromságra utal. Azért van az emberben ez a három rész, mert a Szentháromság Isten alkotta. Ez a három rész az ember istenképűségét mutatja. Ezek bizony tévtanítások. Isten Igéje sehol nem tanítja, hogy a Bibliát háromféleképpen lehet magyarázni, vagy hogy az ember három része istenképűségére utalna. Ezzel nem azt akarjuk kifejezni, hogy minden trichotomista tévtatnításokat fog követni. Pusztán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ha a keresztyének megpróbálják a világ fiainak bölcsességét bevinni az egyházba, akkor ez tévtanításokhoz vezethet. Vajon a Biblia támogatja-e az ember hármas felosztásának elméletét? Vajon a Lélek szó helyett a Szellem kifejezést kell használni? Ezekre a kérdésekre keresünk választ az Ige alapján:

1. A Biblia párhuzamosan használja a Lélek és a Szellem kifejezést ugyanarra a dologra.

Ha fellapozunk egy görög szótárt és megnézzük a lélek (görögül pszüché) vagy a szellem (pneuma) szavak jelentését hasonló, vagy megegyező meghatározásokat találunk. A lélek szónál a következő jelentéseket találjuk: lehelet, lélek, halhatatlan lélek, emberi szív, az ember belső lényege. A szellem szónál, pedig ezt olvashatjuk: emberi lélek, lélek, test nélküli lélek, az ember legbelsőbb lényege.  Ha csak a szavak eredeti, görög értelmét nézzük, akkor is azt láthatjuk, hogy a szellem és a lélek rokon értelmű kifejezések. Ha görögök lennénk, akkor felváltva is használhatnánk őket, mivel jelentésük megegyezik. A Szentírás is felváltva használja ezeket a kifejezéseket, hiszen újszövetségi része görögül íródott. A trichotomisták azt állítják, hogy Isten Lelkét Szent Szellemnek kell mondanunk, mert a görögben Isten Lelkével kapcsolatban a pneuma (szellem) szó szerepes. A Zsid. 10: 38 teljesen ellent mond ennek az elméletnek. „Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. A Lelkem szó Isten Lelkére utal. A görög eredetiben itt a pszüché szó szerepel. Miért használja a Zsid. 10: 38 a Szent Lélekre a Lélek szót? Azért, mert a lélek és a szellem szavak ugyanazt jelentik, nincs közöttük értelmi különbség. A Márk. 12: 30-ban azt olvassuk: „Szeresd az Urat a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből.” Az Úr Jézus ezekben az igékben arra tanít, hogy mindennél jobban kell szeretnünk az Urat. Érdekes, hogy az Úr Jézus nem azt mondja, hogy teljes szellemedből szeresd az urat, hanem, hogy teljes lelkedből. A trichotomisták azt állítják, hogy Istennel csak szellemünkön keresztül tudunk kapcsolatot teremteni. Érdekes azonban, hogy Jézus a lélek és nem a szellem szót használja, amikor az Úr imádatáról beszél. Ha csak szellemben lehetne igazán tisztelni az Urat, akkor az Úr Jézus ezt használná a lélek szó helyett, de nem ez történi, vajon miért? Azért mert a lélek szó ugyanazt jelenti, mint a szellem szó. A következő ige, amit megvizsgálunk az a Luk. 1: 46, 47.  „ Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem (pszüché) az Urat. És örvendez az én lelkem (pneuma) az én megtartó Istenemben.” Ez a rövid idézet Mária énekéből származik, amiben hálát ad az Úrnak azért, hogy könyörült az Ő népén és elküldte a Megváltót erre a világra. Mária azt mondja először, hogy lelkéből magasztalja az Urat, és szelleméből örül a megtartó Istenében. Itt is ugyanarra a dologra, Mária lelkére vonatkozik, mind a szellem mind a lélek kifejezés. A Szentírásban, bizonyos igékben azt olvashatjuk az emberről, hogy lelke és teste van (Mt.6:25, 10:28) Más igékben, meg azt olvassuk, hogy az embernek teste és szelleme van (Préd. 12:7, 1Kor. 5: 3,5). Ezekből az igékből is az derül ki, hogy a szellem és a lélek kifejezések ugyanazt fejezik ki. Továbbá az is kiderül ezekből az igeversekből, hogy az ember nem három, hanem két részből áll, tudniillik testből és lélekből. Ezt idegen szóval dichotomiának nevezzük.Louis Berkhof az ismert református teológus mondja: „A Biblia tehát az ember két és csak két természetéről beszél, éspedig testről és szellemről, vagy lélekről.[2]  A Wesminsteri Nagy Kátéban pedig a következőket olvassuk: „Miután Isten minden más teremtményt megalkotott, megteremtette az ember férfiúvá és nővé. A föld porából formálta meg a férfi testét, a nőt pedig a férfi oldalbordájából és megáldotta őket élő, értelmes és halhatatlan lélekkel”[3]

2. Igék, amelyek látszólag igazolják a trichotomista elméletet.

                A trichotomisták az ember hármas felosztásával kapcsolatban különféle igékre szoktak hivatkozni, annak ellenére, hogy ez az elmélet nem a Szentírásból, hanem a pogány filozófiából származik. Két ilyen igét fogunk megvizsgálni az egyik a Zsid. 4: 12 a másik, pedig az 1Tessz. 5: 23.

                „Mert az Istennek beszéde élő és ható és élesebb minden kétélű fegyvernél és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig.” (Zsid. 4:12) A szív szó helyén a szellem (pneuma) a lélek szó helyén, pedig a pszüché szó található. A trichotomisták azt mondják, hogy itt a bizonyíték arra, hogy az emberben igen is van szellem és lélek  és ez a kettő különbözik, hiszen az ige kardja megosztja őket. Csakhogy ez helytelen értelmezés. Először is az ige semmilyen támpontot nem ad arra nézve, hogy a lélek és a szellem szavak között lenne valamilyen elválasztás. Ahhoz, hogy a trichotomistákna igaza legyen az igében a „között” szónak (görögül metakszu) kellene szerepelnie. Az Isten beszéde megosztást hoz a szív és a lélek között, de a „között” szó itt nem szerepel. Mit is akar mondani ez az igevers? A vers második fele elmondja, hogy miről is van szó: „ Megitéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.” A Zsid 4:12 tehát nem támogatja a trichotomisták azon elméletét miszerint a lélek és szellem szavak között jelentésbeli különbség lenne. A következő ige, amit a trichotomisták fel szoktak használni elméletük bizonyítására az az 1Tessz. 5: 23.

                „Maga, pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestől és a ti egész valótok (pneuma), mind lelketek (pszüché), mind testetek fedhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig. A trichotomisták azt mondják, hogy ebben az igében Pál apostol világos különbséget tesz a test lélek és szellem szavak között. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az ember három részből áll. Ez is téves értelmezés. Attól, hogy a görög eredetiben egymás mellett áll a lélek szellem és a test szó nem jelenti azt, hogy az embernek három része van. Ilyen alapon a Luk. 10: 27 meg azt mondja, hogy az ember négy részből áll. Hiszen az Úr Jézus azt mondja, hogy az Urat teljes szívünkből, lelkünkből, elménkből, minden erőnkből kell szeretnünk. Miért említi meg Pál apostol a lélek és a szellem szavakat? Mert a kettő rokon értelmű. Egyébként ahhoz, hogy a trichotomistáknak igaza legyen, az kellene, szerepelje a görögben, hogy minden részetekben (görögül holomerejsz). De az igében az áll, hogy szenteljen meg titeket mindenestől egészben (görögben holotelejsz). Ez az ige sem támogatja azt a feltételezést miszerint az ember három részből áll, és hogy a lélek és szellem kifejezések az ember különféle részeire utalnának.

                Isten Igéje alapján tehát nem lehet igazolni a trichotomizmust, sőt azt láthatjuk, hogy az ember nem három, hanem két részből áll. A lélek és a szellem szavak ugyanazt jelentik. Ezért bátran mondhatjuk az ember legbelsőbb lényére, hogy lélek. A Szentháromság harmadik személyét, pedig nyugodtan nevezhetjük Szent Léleknek.

Demeter Géza